A szívelégtelenség kezelése: egy alulértékelt terület
Magyarországon a szívelégtelenség jelentős egészségügyi problémát jelent, körülbelül 200 ezer embert érint, különösen a 70 év feletti korosztályban, ahol az előfordulási arány meghaladja a 10 százalékot. A betegség a kórházi felvételek egyik fő okaként jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi rendszerre.
A Magyar Kardiológusok Társasága és az AstraZeneca stratégiai együttműködést kötött a diagnosztika és az ellátás fejlesztése érdekében. Dr. Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke szerint Európában a kardiovaszkuláris megbetegedések háttérbe szorultak az onkológiai betegségekkel szemben, annak ellenére, hogy ezek a halálozások elsődleges okozói. A lakosság nagyobb félelmet érez a daganatos megbetegedésekkel szemben, pedig a kezeletlen szívelégtelenség súlyossága és a túlélési aránya hasonlóan rossz lehet.
A szívproblémák megelőzhetők egészséges életmóddal, és a kockázati tényezők közé tartozik az elhízás, a mozgásszegény életmód, a rossz étrend, a dohányzás és a cukorbetegség is. Merkely Béla hangsúlyozta, hogy a megfelelő kezeléssel és időben történő felismeréssel évtizedeket adhatunk a betegek életéhez, és példaként hozta fel az Egyesült Államokat, ahol a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás csökken, míg a daganatos betegségeké stagnál.
Az MKT és az AstraZeneca együttműködése a szívelégtelenség-centrumhálózat fejlesztését, a szakemberek képzését, a diagnosztikus módszerek támogatását és az adatvezérelt egészségügyi megoldások kutatását foglalja magában. Egy retrospektív vizsgálat is része az együttműködésnek, amely a 2009 és 2023 közötti adatokat elemzi a szívbetegség epidemiológiájának feltárása érdekében.
Hans Sijbesma, az AstraZeneca kelet-közép-európai régió vezetője szerint a régióban a halálozások egyharmadáért a szívbetegségek felelnek, és az AstraZeneca három fő kezdeményezése a szívelégtelenség-hálózat felállítása, az adatelemzésen alapuló együttműködés és az oktatás.
Dr. Becker Dávid, az MKT elnöke kiemelte, hogy Magyarországon jelenleg 1000 körül van az aktív kardiológusok száma, és 20 dedikált szívelégtelenség-centrum működik. A telemedicina bekapcsolása és a kutatások segíthetnek az ellátás fejlesztésében és a betegek jobb ellátásában.
Dr. Borbély Attila felhívta a figyelmet arra, hogy az országban sok a lefedetlen terület a szívelégtelenség kezelése terén, és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, a hosszú várakozási idők, a kommunikációs hiányosságok és a digitális alkalmazások alacsony alkalmazása nehezítik a helyzetet.
Merkely Béla szerint Magyarország az EU-elnökség alatt ki fog dolgozni egy szív- és érrendszeri betegségekre fókuszáló tervet, amely alapján az EU is saját stratégiát fogadhat el. Közép-Kelet Európában általánosan magasabb a halálozási arány az ilyen betegségekben, és az elmúlt 20 évben a hirtelen szívhalálozás helyére a szívelégtelenség lépett.
Merkely Béla a szívelégtelenséget a szív onkológiai megbetegedésének, vagyis "szívráknak" nevezte, amely hasonlóan magas mortalitással jár, mint a daganatos megbetegedések. A betegség kezelése gazdasági szempontból is jelentős, az európai átlag szerint az éves költsége elérheti a 25 ezer eurót. A hagyományos kezelések 50 százalékkal, az újabbak pedig akár 6,5 évvel is megnövelhetik egy 55 éves beteg élettartamát.
Merkely hangsúlyozta, hogy Kelet-Közép Európában még sok a tennivaló a szívelégtelenség kezelésében, és a cél az, hogy a komplex kezelés mindenki számára elérhető legyen.
