A magyarérettségi új rendszere: kritikák és változások
Hétfő reggel kilenctől kezdődött a magyarérettségi, amelyet az új, sok kritikát kapott rendszer szerint bonyolítanak le, és amely a 2020-as Nemzeti Alaptanterv alapján készült feladatlapokkal zajlik. Az Oktatási Hivatal adatai szerint középszinten 73 472 diák, emelt szinten pedig 2066 diák érettségizik magyarból.
Az idei érettségi az első, amely a 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerinti követelményeket alkalmazza, és ennek megfelelően a feladatlapok is új struktúrát követnek. Az I. részben a korábbi gyakorlati szövegalkotást, például a kérvényírást egy irodalmi műveltségi teszt váltja fel, míg a II. részben a vizsgázók már nem választhatnak összehasonlító elemzést, hanem egy általános témakifejtő esszét kell írniuk.
A szakma részéről érkezett kritikák között szerepel, hogy az új rendszer eltávolodik a 21. század koncepciójától, és a lexikális tudást mérő műveltségi teszt, valamint a nyelvtani szabályokra vonatkozó kérdések évtizedes visszalépést jelentenek. A helyesírásért és a külalakért korábban járó plusz pontok helyett most a hibákért és a csúnya írásképért pontlevonásokat vezettek be.
A szóbeli vizsgák követelményei is bővültek: a hat kötelező életműtétel mellé további négy szerző, köztük a sok vitát kiváltó Herczeg Ferenc került beemelésre a Nemzeti Alaptantervbe. Újabb írókkal, költőkkel bővült a lista, így felkerült Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály is.
A vizsga szerkezete és időbeosztása közép- és emelt szinten egyaránt változatlan maradt, 240 perc áll rendelkezésre a feladatok megoldására, a maximális pontszám pedig 100. Az I. rész középszinten egy 40 pontos szövegértési és egy 20 pontos irodalmi feladatlapból áll, míg a II. részben egy 40 pontos műelemzést vagy általános témakifejtő esszét kell írni 500-800 szóban, 150 perc alatt. Emelt szinten a feladatok hasonlóak, de itt a II. részben egy műértelmező és egy reflektáló szöveg elkészítése a feladat, ahol a műértelmezés esetében 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó az elvárt terjedelem.
A vizsgázók segédeszközként használhatnak helyesírási szótárt, és középszinten a II. részhez irodalmi szöveggyűjteményt is. A szóbeli vizsgákat emelt szinten június 5 és 12 között, középszinten pedig június 17 és július 3 között tartják.
Eltérő motivációk
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján a végzős tanulók 217 569 írásbeli vizsgát tesznek, ami az összes megmérettetés 61 százaléka. Ezen kívül 2887-an jelentkeztek ismétlő vagy kiegészítő vizsgára. Az előrehozott vizsgák száma 117 522, ami a vizsgák közel 33 százaléka, ennek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd. A szintemelő vizsgák száma 12 391, míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212.
Új tanterv, új érettségi
2024-ben új korszak indul a hazai oktatásban, idén ugyanis már az átalakított érettségi vizsgákkal találkozhatnak a tanulók. A Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László szerint a változások nem szerencsések, mivel a nyelvtani kérdések előjövetele és a kommunikáció-központú szövegalkotási feladatok eltűnése a tantárgy népszerűtlenségét növeli, és visszalépést jelent.
A felvételi is változik
Az érettségi vizsgák mellett a felvételi rendszer is átalakult. A jogszabályban meghatározott minimumponthatárokat eltörölték, helyette az egyetemek szakonként határozhatják meg a felvételi ponthatárokat. Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük, és az intézmények középszintű érettségit is elfogadhatnak emelt helyett. Az igazán hangsúlyos változások 2024-ben lépnek életbe, amikor az intézmények 100 pontot maguk is adhatnak, és meghatározhatják, hogy melyik tantárgyak számítanak bele a felvételi pontszámításba.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)
