2024-es érettségi időszak kezdetét vette

Elkezdődött a 2024-es érettségi időszak, amely során közel 113 ezer diák ad számot tudásáról a következő napokban.

2024-ben először érettségiznek azok a diákok, akik a 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint készültek fel, és a megújult vizsgarendszer szerint teszik le az érettségit. Az érettségi időszakot a magyar nyelv és irodalom vizsgával nyitották meg, ahol hétfőn 73 472 diák középszinten, míg 2066 diák emelt szinten mérettetik meg.

A matematika vizsgák május 7-én (kedden) zajlanak, 69 047 tanuló középszinten, és 6616 tanuló emelt szinten fog vizsgázni. Május 8-án (szerdán) a történelem következik, itt 68 802 diák középszinten, és 7679 diák emelt szinten tesz érettségit. Angolból május 9-én (csütörtökön) 34 491 diák középszinten, és 20 821 diák emelt szinten mutatja be tudását. A német nyelvi érettségi május 10-én lesz, 7772 diák középszinten, és 2332 diák emelt szinten.

Az érettségi vizsgák az első héten minden nap pontosan 9:00-kor kezdődnek, és idén 1161 helyszínen vizsgáznak több mint 112 700 diák.

Az új érettségi rendszer jelentős változásokat hozott. Az I. részben a korábbi gyakorlati szövegalkotást egy irodalmi műveltségi teszt váltotta fel, míg a II. feladatlapban az összehasonlító elemzés helyett egy általános témakifejtő esszé opciója került bevezetésre.

Az új típusú érettségit számos kritika érte a közelmúltban. A szakma szerint óriási problémát jelent, hogy a lexikális tudást mérő műveltségi teszt került fókuszba, és az egész rendszerről azt mondták, teljesen eltér a 21. század koncepciójától, s mintegy 80 éves visszalépést jelent.

A magyarérettségi I. feladatsorában a diákok egy ismeretterjesztő szöveg vagy publicisztikai mű olvasását követően különböző szövegértési feladatokat oldanak meg, amelyekkel összesen 40 pontot szerezhetnek. Ezt követi az irodalmi műveltségi teszt, amivel további 20 pontot szerezhetnek. Az emelt szinten vizsgázók szintén 90 percet kapnak a vizsga I. részében egy 40 pontos szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorra.

Az érettségi II. részének megoldására mindkét szinten 150 percet kapnak a vizsgázók. A középszintesek itt egy műértelmezés és egy témakifejtő esszé közül választhatnak, amivel maximum 60 pontot szerezhetnek. Az emelt szinten vizsgázóknak pedig 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk: egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk.

A helyesírásért és külalkért idén először nem extra pontok járnak, hanem pontlevonás. Rossz helyesírás esetén maximum -8, a csúnya külalakért pedig maximum -2 pontot vonhatnak le.

Az új érettségi rendszerrel kapcsolatos kritikák között szerepel, hogy kivették az I. részből a gyakorlati szövegalkotást, amiben gyakran például kérvényt vagy motivációs levelet kellett írni, és a lexikális tudást mérő műveltségi tesztet, valamint a szövegértésben visszakérdezhető nyelvtani szabályokat egyenesen évtizedes visszalépésnek titulálták.