Hszi Csin-ping európai látogatása és a várható feszültségek
A kínai elnök, Hszi Csin-ping európai útja során először Franciaországban találkozik Emmanuel Macron államfővel és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével, majd Magyarországra és Szerbiába látogat, ami a két oroszbarát ország iránti támogatását jelezheti.
Hétfőn került sor a Hszi Csin-ping kínai államfő, Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közötti találkozóra az Elysée-palotában. A Politico hírlevele szerint a légkör nem ígérkezik barátságosnak, mivel Macron a múlt heti Economistnak adott interjújában a kínai gazdaságpolitikát az Európát fenyegető három egzisztenciális veszély egyikeként említette.
A találkozón Hszi Csin-ping hangsúlyozta a Kína és az Európai Unió közötti stratégiai együttműködés és partnerség fontosságát, partnerségre buzdítva a kereskedelem és az emberi jogok terén fennálló nézetkülönbségek ellenére is. Macron és von der Leyen is kiemelte a kereskedelmi kapcsolatok fontosságát, egyenlő feltételeket sürgetve Kína és az EU között.
A találkozó menetrendje szerint délelőtt közös sajtótájékoztatóra került sor, majd a háromoldalú megbeszélések kezdődtek. Délután Macron és Hszi kétoldalú tárgyalásokat folytatnak, részt vesznek egy kínai-francia gazdasági fórumon, és a napot egy közös vacsorával zárják.
A feszültségek nem csak a gazdasági lépések, hanem Peking ukrajnai orosz háborús erőfeszítésekhez való hozzáállása miatt is érezhetők. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európának nem szabad megszakítania, hanem kockázatmentesítenie kell a Kínával fennálló kapcsolatokat, és aláhúzta a béke és a biztonság közös kínai és uniós érdeket, példaként az ukrajnai háborút említve. A csúcstalálkozón szóba került az ukrajnai háború és a globális biztonság is, ahol jelentős különbségek vannak a felek között, mivel Kína és az EU elképzelése eltérő a békéről.
Macron korábban próbálta közeledni Kínához, hogy csökkentse az EU amerikai politikai kitettségét és elkerülje az amerikai-kínai konfliktusba való belekeveredést, de úgy tűnik, ezek a törekvések nem hozták meg a várt eredményt. A La Tribune című francia napilapban megjelent interjúban Macron azt mondta, a csúcstalálkozón szóba akarja hozni a kínai emberi jogi helyzetet is.
Hszi Csin-ping európai látogatásának következő állomásai Magyarország és Szerbia lesznek, ahol egy elektromos autógyárat nyit meg, illetve a belgrádi kínai nagykövetség NATO általi lebombázásának 25. évfordulóján vesz részt, ami további erődiplomáciai lépéseknek tekinthető. A csúcstalálkozón várhatóan szóba kerül az ukrajnai, illetve a gázai háború is, a felek pedig az éghajlatváltozással és a gazdasággal kapcsolatos ügyeket is megvitatnak, továbbá megbeszéléseket folytatnak a kultúra, a sport és a tudomány terén történő együttműködésről is. Macron szerint Európa jövője attól függ, képesek leszünk-e kiegyensúlyozott viszonyt kialakítani Kínával, és meghatározónak nevezte a Pekinggel folytatott együttműködést olyan válságok terén, mint az ukrajnai és a gázai. Az Élysée-palotában zajló megbeszélést követően a kínai elnök és Macron négyszemközt is egyeztetnek.
Von der Leyen a csúcstalálkozót követően nyíltnak és őszintének nevezte a megbeszéléseket, és hangsúlyozta, hogy Európa nem tudja befogadni a piacait elöntő kínai ipari termékek dömpingjét, arra szólítva fel Hszi Csin-pinget, hogy tegyen lépéseket a túltermelés ügyében. A bizottsági elnök rámutatott arra is, hogy Pekingnek komoly szerepe lehet abban, hogy fékezze Irán ballisztikusrakéta- és dróngyártását. Felszólította továbbá Pekinget, korlátozza a Moszkvának küldött, civil és katonai célokra egyaránt felhasználható eszközeit, és számít Kínára, hogy nyomást gyakorol Moszkvára az Ukrajna elleni háború befejezése érdekében, valamint bízik abban, hogy a kínai diplomácia segít enyhíteni Moszkva „Ukrajnát érintő nukleáris fenyegetőzéseit”.
